Ahogy azt korábbi cikkünkben részletesen összefoglaltuk, a DSA átfogó szabályozási keretrendszert alkotott az online platformokra nézve. Az uniós rendelet ugyanakkor nem egységesen szabályozza a platformokat. Ahogy Martin Husovec, a londoni LSE professzora aláhúzza, a DSA „megkülönböztető” keretrendszert épít ki a platformok mérete alapján,[1] azaz egy kisebb platformra nézve kevesebb kötelezettséget ír elő a rendelet, mint olyan techóriásokra nézve, mint a Meta, Twitter (X) vagy cikkünk tárgya, a Google. Ennek oka egy a jogalkotó által is helyesen észrevett társadalmi jelenség: a nagyobb platformok – mivel nagyobb a felhasználóbázisuk és több tartalom érhető el rajtuk – nagyobb gondossággal kötelesek eljárni, mivel működésük nagyobb hatást gyakorol a kommunikációra, a társadalmi párbeszédre és a demokratikus nyilvánosságra.[2] E jelenségből kifolyólag az uniós rendelet által online óriásplatformoknak és nagyon népszerű keresőprogramoknak titulált platformok (olyan platformok, amelyeknek legalább 45 millió aktív havi felhasználójuk van az unió területén belül, az uniós rövidítést használva együttesen „VLOPSE”-platformok) különleges szabályoknak kötelesek megfelelni idén augusztustól kezdve. Az összes közvetítő szolgáltatóra nézve kötelező átláthatóságijelentés-készítést és kapcsolattartó pont létrehozását érintő rendelkezéseken túl, a VLOPSE-nak többek között kockázatértékelési és válságreagálási mechanizmusok létrehozását, külső és független működés-ellenőrzést és az algoritmikus profilalkotás felhasználó által történő lemondásának lehetőségét is biztosító intézkedéseket kell bevezetniük.

2023. augusztus 24. napján a Google „bizalomért és biztonságért” felelős alelnöke, Laurie Richardson és Jennifer F. O’Connor, a cég YouTube- és termékmenedzsmentért felelős alelnöke közös cikkükben összefoglalták, hogy milyen intézkedéseket hozott eddig a Google, hogy megfeleljen a DSA-nak. A cikk szerint a Google számtalan „bizalmat és biztonságot” fokozó mechanizmust épített be a szolgáltatásaiba a rendeletnek köszönhetően, és a szerzőpáros kiemeli, hogy az óriásvállalat nagymértékű beruházást végzett annak érdekében, hogy a Google minden tekintetben megfeleljen a DSA által lefektetett szabályoknak.

A youtuberek számára is újdonságokat vezetett be a Google; a tartalomgyártóknak lehetőségük lesz arra, hogy fellebbezést nyújtsanak be a platformnak, ha a tartalmukat eltávolítják vagy a fiókjukat korlátozzák. E szabály a DSA bejelentési mechanizmusa rendelkezéseinek feleltethető meg, ennek értelmében pedig a Google minden fellebbezést egy esetleges törlés vagy felfüggesztés kapcsán köteles alaposan és részletesen megvizsgálni, illetve a döntések elleni fellebbezés benyújtásának megkönnyítése érdekében hatékony bejelentési mechanizmusokat is be kell vezetnie a platformnak. A bejelentési mechanizmusok tekintetében a Google szűkszavúan fogalmaz; frissítették a bejelentési és fellebbezési mechanizmusokat, hogy részletesebb információt kapjanak a felhasználók. Továbbá a Google megjegyezte, hogy a platform erőfeszítéseket tesz a transzparens működés terén is – így többek között nyilvánosan elérhető a jogsértések száma a Google-ön. Az átláthatósági jelentések a DSA-nak köszönhetően mostantól a YouTube mellett a legfontosabb Google-szolgáltatások (keresés, Google Play és Térkép) kapcsán is elérhetők lesznek nyilvánosan, így a tartalommoderálási statisztikák és intézkedések könnyebben és átláthatóbb módon lesznek hozzáférhetők. A DSA reklámokat és kiskorúakat érintő rendelkezései kapcsán a Google a 18 év alatti felhasználókra nézve – egyeztetve szülőkkel, pedagógusokkal, illetve adatvédelmi és gyermekbiztonsági szakértőkkel – letiltotta azt a lehetőséget, hogy személyre szabott reklámokat kapjanak a Google-felületeken (megemlítendő ugyanakkor, hogy a Google e rendelkezést már 2021-ben bevezette). A hirdetések tekintetében a Google továbbá kibővítette a hirdetésekre vonatkozó központjuk erőforrásait és a platformon hirdetők adatbázisát is. Mindemellett a kutatók számára kiterjesztett adathozzáférési mechanizmusokat is létrehozott a vállalat, hogy a Google-szolgáltatásokat érintő rendszerszintű kockázatok kapcsán részletesebb kutatásokat végezhessenek az erre jogosult, ellenőrzött kutatók.

Bár üdvözlendő, hogy a Google beszámolt a DSA-megfelelőség folyamatáról, a népszerű keresőmotor több rendelkezés tekintetében röviden vagy egyáltalán nem nyilatkozott. Ilyen érdekesség, hogy a Google nyilatkozatában kifejezetten tömören (két mondatban) számolt be a kockázatok elemzéséről és értékeléséről (a rövidet is rövidebben: „a DSA követelményeinek megfelelően értékeljük a kockázatokat”), amely a DSA egyik legfontosabb rendelkezése a VLOPSE-k kapcsán. Szintén címszavakban írtak a cikkben a független ellenőrzésről, amelynek a Google köteles magát alávetni, illetve az erről szóló összefoglalók nyilvánosságra hozataláról, és a jelentésben nem esik szó az önkéntes magatartási kódexek kialakításáról, illetve az ajánlórendszerek átláthatóságáról sem.

Kérdés, hogy a Google-cikk szűkszavúsága egyes kérdésekben az olvashatóság megkönnyítésével vagy esetlegesen a megfelelő intézkedések hiányával magyarázható-e. Wittgenstein szavaival élve, „wovon man nicht sprechen kann, darüber muß man schweigen” („amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell”); bizakodunk, hogy a DSA-megfelelés tekintetében nem fenyeget a hallgatás veszélye, és lesz módunk a jövőben részletesebben beszámolni a Google intézkedéseiről.

[1] Husovec, M. (2023): The DSA’s Scope Briefly Explained. SSRN: https://ssrn.com/abstract=4365029. DOI: http://dx.doi.org/10.2139/ssrn.4365029

[2] E téma részletes és átfogó, gyakorlati szempontból is hasznos áttekintéséhez lásd még: Papp, J. T. (2022): A közösségi média szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében. Budapest: Wolters Kluwer, 2022.