A platformalapú munkavégzés munkakörülményei, munkavállalói és szociális jogok kapcsolata
Az elmúlt közel egy évtizedben a platformgazdaság és a platformmunkavégzés dinamikus növekedése volt tapasztalható. Ennek eredményeként az Európai Unió (EU) adatai szerint 2022-ben már 28,3 millió platformdolgozó tevékenykedett az EU-ban, 2025-re pedig várhatóan 43 millióra fog emelkedni ez a létszám. A platformalapú munkavégzés legjellemzőbb problémája a dolgozók jogviszonyának minősítése, ugyanis azok a dolgozók, akiket tévesen önfoglalkoztatóként foglalkoztatnak, nem élvezhetik ugyanazokat a munkajogi garanciákat, mint a munkavállalók munkajogviszony keretében.
Rácz-Antal Ildikó NMHH megbízásából készített tanulmányának célja egy átfogó problématérkép megalkotása, amely azonosítja a leginkább jellemző munkajogi problémákat, esetleges szabályozási hiányosságokat a platformmunka vonatkozásában. Az EU becslése szerint a 28,3 millió platformdolgozóból csupán 7 százalék, 2 millió fő dolgozik „alkalmazott” státuszban és 26,3 millió fő pedig önfoglalkoztatóként, amelyből hozzávetőlegesen 19 százalékotot, 5 millió főt, nem a megfelelő jogviszonyban foglalkoztatnak.
A platformok nem csak a foglalkoztatásban hoztak új színt a piacra, hanem a versenyben is. A tradicionális versenytársak – akik az eddigiekben mondhatni egyeduralkodóként működtek – nem minden esetben tudnak lépést tartani a cégóriásokkal. Sok esetben a platformok „rárúgják az ajtót” a hazai piacra és szembemennek az iparági szabályozással. Végül szükséges megemlíteni a platformok játékosítási („gamification”) gyakorlatát, amellyel önkizsákmányolásba hajszolják a dolgozókat.
„...ha egy ekkora erőfölényben lévő cégóriás az információs aszimmetriát és a mindenféle értelemben erősebb pozícióját kihasználva foglalkoztatja az individuumokat, akkor könnyű azt is elismernünk, hogy az ilyen keretek között dolgozó személyeket valamiféle munkajogi védelemmel indokolt felruházni.”
A platformalapú munkavégzés munkakörülményei, munkavállalói és szociális jogok kapcsolata c. tanulmány elsőként a legfontosabb trendeket és jellemző problémákat azonosítja és elemzi. Így a platformokon keresztül dolgozók jogviszonyának minősítési kérdését (klasszifikáció), az algoritmizált menedzsment alkalmazásával összefüggésben felmerült dilemmákat, illetve a kollektív munkajogi aspektusokat. Ezt követően a tanulmány az érintett terület szabályozási környezetét, különösen az Európai Uniós jogszabályi kereteket, a hazai szabályozási területet és a rendelkezésre álló jogalkalmazási gyakorlatot vizsgálja, végezetül pedig szakpolitikai és szabályozási javaslatokat fogalmaz meg.
