A 21. századi kapitalizmus: a platformmunkavégzés modellje és gyakorlata
Az USA-ban már 60 millió fő értékesíti munkaerejét, tudását valamilyen platformon keresztül, főként részfoglalkozási formában. A digitális munkavégzés változatos tevékenységeket takar, közöttük egyaránt megtalálhatók a minimális képzettséget igénylő, alacsonyan fizetett szolgáltatások (pl. ételfutár, taxizás stb.), valamint a magasan képzett és kiemelkedő kereseteket biztosító foglalkozások (pl. programozás, fordítás stb.). A platformmunkavégzés radikálisan alakítja át a standard foglalkozási viszonyokon, vagyis a határozatlan időre szóló, teljes álláson alapuló munkaerőpiacokat szerte a világban. Makó Csaba, Illéssy Miklós és Ződi Zsolt az NMHH megbízásából készült tanulmányukban a munkaerőpiacon az elmúlt évtizedben viszonylag gyorsan teret hódító ún. platformmunkavégzés fontosabb jellemzőivel, szerepével, a kapcsolódó társadalmi-jogi kihívásokkal foglalkoznak.
A platformmunka sokfélesége, valamint a hagyományos foglalkoztatási formákhoz képesti atípusossága azzal a hátránnyal is jár, hogy a bevett munkaügyi statisztikai eszközökkel nehezen mérhető annak elterjedtsége. Ennek ellenére az elmúlt években számos kísérlet történt ezen módszertani nehézségek leküzdésére, amelyeket a szerzők a tanulmányukban ismertetnek.
A platformmunka elterjedése után szinte azonnal vita robbant ki a munkajogi szakirodalomban és bíróságokon a platformmunkások jogi státuszával kapcsolatban is. Két szélsőséges álláspont jelent meg: míg a szerzők egy része azzal érvelt, hogy a platformmunka csak a korábbi munkaviszony-formák új köntösben, mások ezt egy teljesen új típusú munkavégzési formaként kezelték. A bíróságokon a platformok azzal érveltek, hogy független vállalkozókról van szó, míg a platformmunkások szerették volna, ha elismerik munkavállalói mivoltukat. Szintén problematikus, hogy a platformmunkások munkájával kapcsolatban egy sor döntést nem emberek, hanem algoritmusok hoznak meg. A tanulmányban a szerzők ezekkel a dilemmákkal, illetve az Európai Unióban formálódó szabályozási keretrendszerrel is megismertetik az olvasót.
A tanulmány első része a platformgazdaság gyors térhódítását szemlélteti. Ezt követően a szerzők a platformmunkavégzés elméleti alapjaival, terminológiai jellemzőivel, típusaival, valamint az elterjedtségéről beszámoló európai összehasonlító elemzésekkel foglalkoznak. Az elemzés második része a nemzeti (magyar) és az európai perspektívában a platformmunkavégzés társadalmi-jogi szabályozásának kérdéseit tárgyalja. Végül a szerzők az elemzés elméleti és közpolitikai tanulságaira, valamint a platformmunkavégzés jövőbeni kutatási kihívásaira hívják fel a figyelmet.
