A szabályozással kapcsolatos tanulmány elsőként sorra veszi a témában releváns hazai és Európai Uniós jogszabályokat, utóbbit táblázatos formában, némely helyen említve tagállami szabályozást is. Ezt követően a tanulmány bizonyos országok versenyjogi szabályozását igyekszik röviden bemutatni. A kutatási anyag kitér a német, az angol és az amerikai versenyjogi szabályokra és versenyjogi hatósági gyakorlatokra, konklúzióként megállapítva, hogy a versenyjog területén jellemzővé vált bizonyos specifikus platformszabályozási keretrendszer kialakítása vagy erős platformszabályozási szempontok érvényesítése az egyes területeken (például a fogyasztóvédelem vagy a versenyjog területén). Mindemellett a legtöbb állam hatósági gyakorlata elsősorban a legnagyobb befolyással és piaci erővel bíró szolgáltatókat helyezte figyelme középpontjába, biztosítva, hogy a KKV szektorba sorolható, számos esetben innovatív szolgáltatást nyújtók ne szembesüljenek túl magas szabályozói kockázatokkal és belépési küszöbbel. A tanulmány következő része az európai és az amerikai adatvédelmi gyakorlatot vizsgálja, valamit kitér a gyermekvédelemmel és gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozásra is. A tanulmány végső konklúziója, hogy „amennyiben a hatóságok és az online platformok nemzetközi párbeszédet folytatnak, a fogyasztóknak okozott károkat megállapodással ki lehet küszöbölni, még akkor is, ha ezek a szigorú szankciókat kiszabni célzó végrehajtási intézkedésektől elmaradnak. Úgy tűnik, hogy ez az együttműködés akkor működik a legjobban, ha van valamilyen központosított vagy koordináló mechanizmus, például a Bizottság.”

Az ügyvédi iroda által készített másik anyag a platformokkal kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlatot vizsgálja másfél szerzői ív terjedelemben. A tanulmány nem az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv – azon belül is a szolgáltatók felelősségére és az információk eltávolítására vonatkozó szabályok – már kialakult gyakorlati alkalmazására koncentrál, hanem az ettől esetleg eltérő speciális jogalkalmazói megoldások ismertetésére, beleértve a platformok versenyjogi megítélését is. A tanulmány nagyjából vizsgálja a hazai bíróságok közvetítői felelősséggel kapcsolatos gyakorlatát, bemutatja a hazai hatóságok versenyjoggal kapcsolatos döntéseit. A tanulmány hátralévő részében az Európai Unió Bírósága (EUB) és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) platformokkal kapcsolatos egyes döntéseit foglalja össze.