A digitális világ fejlődésével ezek a támadások is egyre kifinomultabbak. Napjainkban már mesterséges intelligenciával generált e-mailekkel, hamis ügyfélszolgálati profilokkal és hitelesnek tűnő weboldalakkal találkozhatunk. A támadók számára ideális terepet jelentenek az online platformok: itt gyorsan és célzottan lehet embereket elérni, és sajnos sok esetben könnyű manipulálni őket.

Ezen belül is kiemelkedő szerepet játszik az úgynevezett phishing, vagyis az adathalászat, amely különösen elterjedt a közösségi médiában. A támadók ott vadásznak ránk, ahol a legvédtelenebbek vagyunk: a mindennapi online szokásaink körében.

Az adathalász támadások lényege, hogy a megtévesztett felhasználó maga adja meg az érzékeny adatait egy csaló számára. Ez történhet e-mailen, közösségi médián vagy akár SMS-ben keresztül is. A legtöbbször a támadók egy ismert cég vagy szolgáltatás nevében keresnek meg minket, például bank, közösségi média, futárszolgálat, és egy sürgető üzenetben arra kérnek, hogy kattintsunk egy linkre vagy jelentkezzünk be.

A közösségi médiában a leggyakoribb módszerek a következők:

• Hamis bejelentkező oldalak, amelyek megszólalásig hasonlítanak az eredeti platformra (például Instagram, Facebook).
• E-mailes reklámüzenetben (DM) küldött linkek, amelyek egy adathalász oldalra vezetnek.
• Kommentek vagy profiloldalak, amelyek nyereményjátékot, ingyenes ajándékot vagy biztonsági ellenőrzést ígérnek.

De miért hatékonyak ezek a támadások? A válasz egyszerű: a bizalomra és az érzelmekre építenek. A támadók gyakran sürgetnek (ellenőrizze fiókját azonnal, különben letiltjuk), félelmet keltenek (gond van a jelszavával), vagy éppen jutalmat ígérnek (nyertél egy iPhone-t!). Ezek a pszichológiai trükkök sok esetben működnek, különösen, ha a felhasználó fáradt, figyelmetlen, vagy épp siet.

Milyen védelmi lehetőségek vannak?

Egyéni szinten a legfontosabb védelmi eszközünk a figyelmesség. Mindig ellenőrizzük a linkek címét, a feladó e-mailjét, és ha valami gyanús, inkább ne kattintsunk. A kétlépcsős azonosítás (2FA) használata jelentősen növeli a fiók biztonságát, akkor is, ha a jelszót valahogyan mégis megszerzik.

A nagy szolgáltatók például a Meta, Google vagy TikTok, már komoly rendszereket működtetnek az adathalászszűrésére. Az automatikus tartalomszűrés, a gyanús viselkedés mintázatainak felismerése és a felhasználók által jelentett tartalmak ellenőrzése mind fontos szerepet játszanak. Emellett egyre több platform figyelmeztet, ha nem biztonságos oldalra kattintanánk.

Az egyik leghatékonyabb eszköz a megelőzés, amihez nagy tudatosság szükséges. Ezért is fontos, hogy már az iskolákban tanítsák az internetbiztonság alapjait, továbbá a vállalatok is képezzék munkatársaikat.

A tárgyalt technikák egyre kifinomultabbak, és könnyedén alkalmazkodnak az új technológiákhoz. Mesterséges intelligenciával generált üzenetek, hitelesnek tűnő hamis profilok és egyre élethűbb weboldalak nehezítik a felhasználók dolgát.

Az online platformok, különösen a közösségi média, azért kiemelten veszélyesek, mert ott az emberek hajlamosak megbízni egymásban (például, ha ismerősünk oszt meg ilyen tartalmat) és kevésbé figyelnek az adatbiztonságra.

A megoldás nem egyetlen csodafegyver, hanem egy többrétegű védelem: technológiai eszközök, felhasználói tudatosság és a megfelelő oktatás kombinációja. Csak így tudjuk hatékonyan felvenni a harcot az internetes csalásokkal szemben.