A DSA-t támogató átláthatósági központok
A következőkben két, a DSA-hoz kapcsolódó átláthatósági központot ismertetünk. A 2023-ban létrehozott központok főként az online óriásplatformokkal és nagyon népszerű keresőprogramokkal kapcsolatos rendszerszintű kockázatok kezelését hivatottak elősegíteni.
Az Európai Bizottság Algoritmusok átláthatóságával foglalkozó európai központját (ECAT, European Centre for Algorithmic Transparency) hivatalosan idén április 18-án nyitották meg a spanyolországi Sevillában, a Bizottság helyi Közös Kutatóközpontjához (JRC) kapcsolódva működik. Legfontosabb feladata, hogy az iparág képviselőivel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, illetve civil szervezetekkel együttműködve tudományos és műszaki szakértelemmel támogassa a Bizottságot a DSA végrehajtásában, az online óriásplatformok és nagyon népszerű keresőprogramok felügyeletében.
A központban műszaki és jogi szakértők mellett társadalomkutatók értékelik a szolgáltatások ajánlórendszereit, algoritmusait abból a szempontból, hogy azok mennyire átláthatóak, és mennyiben járulnak hozzá a „rendszerszintű kockázatokhoz”. Ezek magukban foglalhatják többek között a jogellenes tartalmak széles körű terjedését, az alapvető jogokkal (pl. emberi méltóság, hátrányos megkülönböztetés tilalma, véleménynyilvánítás szabadsága) kapcsolatos, valamint a választási folyamatokat, közegészséget és közbiztonságot érintő, illetve a kiskorúak védelmével összefüggő kockázatokat. A Bizottság munkájának támogatása mellett a központ az iparág képviselői számára is javaslatokat tehet az átláthatóság javítására, jó gyakorlatok kialakítására.
A mesterséges intelligencián alapuló algoritmusokról, ajánlórendszerekről portálunk korábbi cikkéből is tájékozódhatnak:
A félretájékoztatáshoz kapcsolódó Dezinformáció kezeléséről szóló gyakorlati kódex átláthatósági központját (Transparency Centre) 2023 februárjában hozták létre, a kódex végrehajtásának támogatására, az Európai Bizottság iránymutatása alapján. A központot a kódex aláírói (online platformok, reklámipari szereplők, tényellenőrzők és civil szervezetek stb.) működtetik, akik közé többek között az olyan népszerű online platformokat és keresőprogramokat üzemeltető technológiai cégek tartoznak, mint a Meta, a Google, a TikTok és a Microsoft. Az aláírók által vállalt kötelezettségek kiterjednek a dezinformáció terjesztésének megakadályozása mellett a politikai hirdetések átláthatóságának biztosítására, a felhasználói tudatosság növelését célzó intézkedésekre, valamint a tényellenőrzőkkel, külső kutatókkal való együttműködésre is.
Az aláírók az Átláthatósági Központon keresztül teszik közzé az általuk vállalt kötelezettségek betartása érdekében hozott intézkedésekről szóló, részletes minőségi és mennyiségi mutatókat tartalmazó végrehajtási jelentéseiket. Ilyen számszerű mutatók kapcsolódhatnak például a félretájékoztatás miatt letiltott, hamis felhasználói fiókokhoz, vagy az elutasított és letiltott hirdetésekhez. Az Átláthatósági Központ mellett a kódex időtállóságának biztosítására, fejlesztésének támogatására egy állandó munkacsoportot (permanent taskforce) is létrehoztak, amelyben az aláírók mellett az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja (ERGA), a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) és az Európai Külügyi Szolgáltat képviselői vesznek részt, a csoport elnökségét pedig a Bizottság látja el.
Bár a kódexhez való csatlakozás az aláírók számára önkéntes, Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos nyilatkozata szerint azok az online óriásplatformok, „amelyek többször megsértik a kódexet, és nem hajtanak végre megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket, ezentúl a globális forgalmuk 6%-áig terjedő bírságokkal sújthatók”.
A tényellenőrzésről szintén olvashatnak portálunk korábbi cikkében:
