Fake news, avagy a demokratikus paradoxon
A fake news fogalma úgy és olyan mértékben lett használatos a nyilvánosságban, hogy valójában kevesen tudnák megmondani, hogy mit is jelent, viszont az online térben bizonyosan létező probléma:
(...) az álhírek több emberhez jutottak el, mint az igazság; az álhírek legfelső 1%-a 1000 és 100 000 közötti emberhez jutott el, míg az igazság ritkán jutott el 1000 embernél többhöz.
Vosoughi, Soroush – Roy, Deb – Aral, Sinan: The spread of true and false news online. Science, 2018, 359(6380). https://doi.org/10.1126/science.aap9559
Dr. Gosztonyi Gergely az NMHH megbízásából készült kutatási jelentésében többek között az alábbi témákat vizsgálta:
- Elemezte a fake news fogalomkörét: egyrészt a közlő pozíciója és a közlés szándéka szerinti megközelítésben, másrészt a befogadó oldalra gyakorolt hatás tekintetében.
- Bemutatta a nemzetközi megközelítéseket és az alkalmazott soft law eszközöket.
- Ismertette a fake news jelenség visszaszorítására, de legalábbis terjedési sebességének mérséklésére irányuló megoldási javaslatokat.
A téma aktualitását az NMHH – mint digitális szolgáltatási koordinátor – számára a 2024 februárjától alkalmazandó digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) adta. A rendelet célul tűzte ki a közvetítő szolgáltatások vonatkozásában a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítását, kezelve a jogellenes tartalmak online terjesztését és azokat a társadalmi kockázatokat, amelyeket a dezinformáció vagy más tartalmak terjesztése okozhat.
A tanulmány részletesen kitér a dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozó szabályozásra is, mint például a megbízható bejelentői státusz létrehozására vagy a közvetítő szolgáltatók átláthatósági jelentési kötelezettségeire.
