0%

A tényellenőrzés szerepe a közösségi média használatakor

utolsó módosítás: 2023. július 13. 13:35

Az olyan események, mint például az orosz-ukrán háború felerősíti az emberek igényét arra, hogy mindig pontos, gyors információkhoz jussunk mind a hagyományos médiumok, mind az olyan online hírforrások, mint a közösségi oldalak segítségével. De mi van akkor, ha nem vagyunk abban biztosak, hogy amit látunk, hallunk, az megfelel a valóságnak? Ebben vannak segítségünkre a nemzetközi, illetve hazai tényellenőrzők, illetve az általuk készített eszközök.

Az élet rengeteg területén életminőség javulást, gazdasági előrelépést lehetővé tevő technológiai fejlődés a pozitívumok mellett olyan eszközöket is életre hívott, amik miatt lassan már a saját szemünknek sem hihetünk. Deep fake videókat látunk amerikai politikusokról,  illetve az ukrán háború kapcsán. Olyan háborús képekkel találkozhatunk, amelyek, nem ott, nem akkor készültek, mint amit a képaláírás sejtet.

A nagy platformok is elindítottak tényellenőrző programokat, de a szándékos, vagy esetenként csak tájékozatlanságból fakadó álhírterjesztés, dezinformáció ellen számos módon próbálnak uniós szinten is fellépni. A dezinformációk visszaszorítását célzó  magatartási kódexet az olyan globális platformok, mint a Facebook, a Google, a Twitter vagy a Microsoft is aláírták, és ezzel kötelezettséget vállaltak arra, hogy több területen is lépéseket tesznek, így például a dezinformáció terjesztésének megakadályozása, a politikai reklámok átláthatóságának biztosítása, a felhasználók felhatalmazása, a tényellenőrzőkkel való együttműködés fokozása, valamint a kutatók számára az adatokhoz való jobb hozzáférés biztosítása érdekében.

Az álhírek, dezinformációk terjedésének megakadályozásáért mi is nagyon sokat tehetünk. Mielőtt megosztunk egy közösségi oldalon terjedő hírt, olvassuk el alaposan, gondolkozzunk el rajta, hogy tényleg reális-e annak tartalma, megbízható forrásból származik-e. Ha elbizonytalanodunk, számos lehetőség van, amit igénybevehetünk.  

Léteznek például olyan független tényellenőrző szervezetek, akik egy bonyolultabb kérdés eldöntésében segíthetnek. De vannak olyan eszközök is, amelyekkel az egyszerűbb feladatokat saját magunk is elvégezhetjük.

Az AFP tényellenőrző által készített rövid ismeretterjesztő videók segítségünkre lehetnek abban, hogy megvizsgáljuk, hogy egy videó valójában hol készült, hogyan tudjuk a fordított kép- vagy videó keresési funkciót használni egy fotó elkészítési helyének és idejének ellenőrzéséhez, vagy hogy hogyan tudjuk megnézni egy kapott fájl metaadatait.

És végül, ha úgy érezzük, hogy mindent tudunk már az álhírek terjesztéséről, és mi is bele szeretnénk bújni egy álhírterjesztő bőrébe, érdemes kipróbálni egy – sajnos magyar nyelven egyelőre nem elérhető – internetes játékot, aminek a segítségével a későbbiekben még könnyebben felismerhetjük az internetes trollok trükkjeit.

Szerző: onlineplatformok.hu

Ez is érdekelheti