Ugyancsak ekkor váltak szélesebb körben ismertté azok az elképzelések, amelyeket a cég alapítója, vezetője, egyben fő tulajdonosa, Mark Zuckerberg e hívószó – és a virtuális valóság – köré építve a vállalata legfontosabb hosszú távú projektjeként mutatott be. Mark Zuckerberg víziója a metaverzumot a „mobilinternet utódjaként” összekapcsolt digitális terek olyan együtteseként képzeli el, ahol a felhasználók olyan dolgokat is megtehetnek, amelyre a való világban egyébként nem lennének képesek, és ahol a fizikailag egymástól távollevő résztvevők között is átélhető az együttlét élménye.

A Meta azonban korántsem az egyetlen olyan vállalat, amelyik fantáziát lát a metaverzumban vagy profitálni szeretne belőle. A tekintélyes McKinsey & Company tanácsadó cég 2022. áprilisi becslése szerint a metaverzum 2030-ig mintegy 4-5 billió dollár értékű üzleti lehetőséget jelent számos üzleti szektor és szereplő számára (a kiskereskedelemtől a szórakoztatásig), a Citigroup pedig még ennél is magasabbra, 8-13 billió dollárra taksálja a metaverzum 2030-as értékét. Ezt az optimista jövőképet azonban nem mindenki osztja, és teljes szakmai konszenzus mindezidáig a koncepció meghatározásával kapcsolatban sem alakult ki. Amiben nagyjából mindegyik definíció egyetért, hogy a metaverzum olyan állandóan létező virtuális világ, amelyben a felhasználók valós időben léphetnek kapcsolatba egymással, illetve végezhetnek különféle tevékenységeket.

A metaverzumról szóló elképzelések általában összekapcsolódnak a különféle virtuális valóság (VR) illetve kiterjesztett valóság (AR) technológiára épülő eszközökkel (pl. VR-sisak) is, amelyek a virtuális világba való teljes belemerüléshez szükségesek, azonban a belépéshez a felhasználók számára elégséges lehet egy „közönséges” számítógép vagy okoseszköz is. Sok definícióban helyet kap az „interoperabilitás” lehetősége is, amely a különféle platformok közötti átjárhatóságot (a virtuális tárgyak platformok közötti hordozhatóságát) jelentené, azonban a vízió ezen elemével kapcsolatban már felmerül, hogy ez üzleti szempontból kérdésesnek tekinthető, nem feltétlenül reális elképzelés (a jelenlegi platformokon pedig még biztosan nem működik).

A jelenleg létező metaverzum-kezdemények (pl. Sandbox, Roblox, Decentraland stb.) többsége felhasználói élményként játékokat, szórakozási vagy virtuális vásárlási, befektetési lehetőségeket kínál, de a jövőre vonatkozó metaverzum-víziókban hangsúlyos szerepet kapnak az ennél komolyabb felhasználási célok is, a távoktatástól a virtuális munkahelyekig. Ezek a platformok gyakorta rendelkeznek olyan saját virtuális „valutával” (tokennel), amelyeket a felhasználók valódi – törvényes fizetőeszköznek minősülő – pénzen vásárolhatnak meg, majd ezt követően virtuális ingóságokra és ingatlanokra költhetnek akár milliós összegeket.

Ezek az izgalmas világok, az ezekben rejlő szórakozási vagy éppen befektetési lehetőségek természetesen sokak érdeklődését felkeltették, különösen közvetlenül a Meta névváltásának bejelentését követően, amikor a metaverzumban érdekelt cégek részvényárfolyamai mellett e tokenek és a kapcsolódó virtuális tárgyak, földek ára is kilőtt, néhány esetben „szédítő” növekedést produkált, amelyet azonban a kezdeti lelkesedés elmúlása után jelentős „korrekció” (azaz csökkenés) és árfolyam-ingadozás is követett.

Bár a metaverzum jövője a szakértők szerint ettől függetlenül ígéretesnek látszik, a virtuális eszközökkel való kereskedéssel kapcsolatban nem árt szem előtt tartani a Magyar Nemzeti Bank kriptovalutákkal kapcsolatban kiadott, de a tokenekkel való kereskedés esetén is relevánsnak tekinthető, fokozott befektetői kockázatokra figyelmeztető közleményét, amely szerint ezen eszközök „árfolyam-ingadozása gyakorta kiszámíthatatlan”, az árfolyamokat „az átlagos befektetők számára ismeretlen események mozgatják”. A kriptovalutákkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról társportálunkon, a Digipedia digitális tudástárban is tájékozódhatnak.

Szerző: onlineplatformok.hu