Hogy működnek a közösségi oldalak?
Mindannyian ismerjük és valószínűleg használjuk is a közösségi oldalakat. A közösségi oldalak, mint a Facebook, az Instagram, a YouTube vagy a TikTok, olyan interaktív online platformok, melyek lehetővé teszik a felhasználók számára egy online közösség építését, valamint a felhasználók által létrehozott, vagy máshonnan származó tartalom nyilvános megosztását, alakítását. Ezekre az oldalakra szinte bárki regisztrálhat, és rajtuk keresztül rengeteg szolgáltatást lehet elérni. Miért éri meg ezeknek az oldalaknak, hogy látszólag ingyen nyújtják a felhasználóiknak ezeket a szolgáltatásokat? Hogyan működnek valójában ezek az oldalak?
2019-ben a GVH 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Facebook-ot működtető vállalatra, mivel a versenyhatóság szerint a cég jogszerűtlenül állította magáról, hogy ingyenes a szolgáltatása. A GVH szerint ugyanis a felhasználók aktivitásukkal és adataikkal üzleti hasznot hajtottak a vállalkozásnak és voltaképpen ezzel fizettek a szolgáltatásért. A Facebook fellebbezett a döntés ellen, és a Fővárosi Törvényszék, majd később a Kúria is a cégnek adott igazat, mondván a Facebook használatáért „cserébe” adott adat/információ, és a célzott reklámok „tűrése” nem minősül pénzbeni ellenértéknek, így szolgáltatása valóban ingyenes. A Facebook és a hozzá hasonló más közösségi oldalak használata tehát anyagilag valóban ingyenes, az azonban a bírósági döntésből is kiolvasható, hogy valójában ellenszolgáltatás jár érte.
A közösségi oldalak üzleti modellje alapvetően a hirdetésekre, pontosabban a felhasználóknak mutatott, személyre szabott hirdetésekre épül. Az ilyen oldalakra történő regisztráció során a felhasználók elfogadják az adott oldal ún. felhasználási feltételeit. Ezek általában nagyon hosszú, sokszor bonyolult dokumentumok, melyek az adott oldal használatára vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazzák.
Amikor a felhasználó ezt elfogadja, jogi értelemben egy szerződés jön létre közte és az oldalt üzemeltető vállalat között. Ennek a szerződésnek része többek között az is, hogy a felhasználó engedélyt ad arra, hogy a vállalat az adott oldalon (és sokszor azon kívül) folytatott tevékenységeivel összefüggően különböző adatokat gyűjtsön, és azokat különböző célokra felhasználja.
A közösségi oldalak által gyűjtött adatokat a legtöbbször különböző, személyre szabott („targetált”) hirdetések megjelenítéséhez használják fel. Ez azt jelenti, hogy az adott személy online viselkedése, szokásai, az általa fogyasztott tartalma alapján az oldal egy automatizált rendszer használatával kialakít egy személyiségképet (ezt nevezzük profilozásnak), mely alapján megpróbálja minél pontosabban meghatározni, hogy mely hirdetések érdekelhetik leginkább. Ezt a kialakított profilt pedig később arra használja fel, hogy a hirdetőknek felkínálja annak a lehetőségét, hogy hirdetéseiket azoknak a felhasználóknak jelenítse meg, akik a leginkább hajlamosak arra, hogy rákattintsanak. Ezzel a hirdetők is jól járnak, hiszen sokkal hatékonyabban tudják megcélozni saját célcsoportjukat. Egy példával élve, a Facebook lehetőséget nyújt a Mercedes számára, hogy hirdetéseit csak azoknak jelenítse meg, akik a róluk kialakított profiljuk alapján autókedvelők.
Az évek során ez az alapvető modell persze sok változáson ment keresztül. Ma már az egyszerű hirdetéseken kívül megjelentek a szponzorált tartalmak, az ismerősök kedvelései alapján javasolt tartalmak vagy a különböző influenszerek által kínált termékek is. Ezért érezhetjük azt, hogy az idővonalunkon sokszor kisebbségbe kerülnek az általunk követett ismerősök vagy oldalak posztjai, és többségbe a hirdetések, vagy az algoritmusok által ajánlott tartalmak. Ezen kívül a legtöbb közösségi oldal egyéb módon is igyekszik bevételekhez jutni, a legjellemzőbb azonban ma is a targetált hirdetésekből történő bevételszerzés.
Ebben önmagában nincs semmi jogellenes, hiszen a regisztrációkor kötött szerződésben erre minden felhasználó engedélyt adott. Azonban ez az engedély sokszor nem egyértelmű, a felhasználók nagy részének nincs tudomása arról, hogy milyen adatokat gyűjtenek róla, valamint sokszor a beleegyezésen alapuló adatgyűjtés kereteit is túllépik a szolgáltatók. Több olyan nemzetközi botrányról is hallottunk az utóbbi években, amikor felhasználók adatait tömegesen adták tovább olyan harmadik feleknek, akik azokat politikai vagy egyéb megtévesztő célokra használták fel. Emellett rengeteg olyan esetről is tudunk, melyek arra mutatnak rá, hogy a tech cégek sokszor az adott közösségi oldalon kívül végzett tevékenységünkről is gyűjtenek adatokat, melyet hozzákapcsolnak a profilunkhoz. Érdemes megfigyelni például, hogy szinte az összes közösségi oldal telefonos applikációja a saját böngészőjében nyitja meg a felhasználók által kattintott linkeket, hiszen ezzel arról is könnyen tudnak adatokat gyűjteni, hogy egy-egy külső oldalon milyen tevékenységet végzünk.
Az Európai Uniós és egyéb jogszabályok növekvő térnyerésének köszönhetően a felhasználóknak egyre több lehetősége nyílik a róluk gyűjtött adatokról való rendelkezésre. Amennyiben tudatosabbak szeretnénk lenni a közösségi oldalak használata során, keressük fel az adott közösségi oldal adatvédelemmel foglalkozó részét. A Facebook esetén az adatvédelmi központban tudunk részletes tájékoztatást kapni arról, hogy milyen adatokat gyűjtenek rólunk, és módosítani tudjuk azt is, hogy milyen adataink alapján ajánljanak nekünk hirdetéseket. Hasonló lehetőségeink vannak az Instagram adatvédelmi felületén is. A YouTube-nak szintén van adatvédelmi felülete, tekintettel azonban arra, hogy a YouTube a Google fiókkal összekapcsolva működik, érdemes a Google felületén kezelni adataink sorsát. A legtöbb népszerű közösségi oldal üzemeltet hasonló beállításokkal foglalkozó oldalt (pl. TikTok felülete, Twitter felülete) így érdemes ezeket időről időre felkeresni, és ellenőrizni a rólunk gyűjtött információk sorsát.
Mindezek mellett lehetőségünk van arra is, hogy az adott oldalon megtekintsük, hogy miért látunk egy-egy hirdetést. A Facebook, az Instagram, a YouTube és a Twitter felületén is minden hirdetésnél található egy információs fül, melyre kattintva előkerül a „Miért látom ezt a hirdetést?” lehetőség. Itt meg tudjuk nézni, hogy egy adott hirdetést mi alapján jelenített meg nekünk az oldal, valamint be tudjuk állítani azt is, hogy kevesebbet vagy többet jelenítsen meg a jövőben a hasonló jellegű hirdetésekből.
Szerző: onlineplatformok.hu
