A Facebook Ellenőrző Bizottságának (a továbbiakban: „FEB”) gondolata 2018-ban fogant meg Noah Feldman, a Harvard Law School professzorának ötlete alapján. Mark Zuckerberg a Meta (akkor még Facebook) vezérigazgatója támogatta a Facebook „Legfelsőbb Bíróságának” létrehozását, ezért az amerikai föderális igazságszolgáltatási rendszer mintájára felállíttatott bizottságot és megszületett az Alapokmány is. A 40 fősre tervezett bizottság (jelenleg csak 20 fős) tagjainak kiválasztásakor a Facebook ügyelt a sokszínűségre; a tagok különböző országokból érkeztek és különböző szakmai, illetve tudományos érdeklődéssel és tapasztalattal rendelkeznek. Bár a tagok többsége jogász (így Sajó András, a FEB egyetlen magyar tagja is), a FEB tagok között szerepel volt dán miniszterelnök, indonéz újságíró vagy éppen tajvani statisztika professzor is. Minden tag hároméves ciklusban teljesít szolgálatot (legfeljebb három ciklus erejéig), emellett meghatározott javadalmazásra is jogosultak, amelynek pontos mértéke nem ismert, mindenesetre több forrás szerint is kiemelt bérezésben részesülnek. A hagyományos bíróságokhoz hasonlóan a FEB működését is több tanácsadói és szakértői szervezeti egység támogatja.

Idézve a FEB irányadó dokumentumát, az Alapokmányt, „a Facebook törekvése, hogy az emberek hallathassák a hangjukat, mi [a FEB] pedig teret adjunk a kapcsolódásnak, a gondolatok és tapasztalatok megosztásának, valamint egymás megértésének”. A FEB kiemelt értéknek tekinti a szólásszabadságot, ugyanakkor kiemeli, hogy e jog megnyilvánulása mások jogainak és méltóságának sérelmével is járhat, így a FEB feladata ezen versengő jogok és értékek egyensúlyba helyezése, illetve tartása.

Az FEB felülvizsgálati eljárását bármely Facebook-felhasználó kezdeményezheti, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a profilját vagy az általa közzétett tartalmat ok nélkül távolította el a Facebook vagy az Instagram és kimerítette a platformok által kínált „jogorvoslati” lehetőségeket. A felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére a platformok végső döntésétől számított 15 nap áll a felhasználó rendelkezésére. A felülvizsgálati kérelem a FEB honlapján indítható meg írásban, itt a felhasználónak egy formai kötöttségektől mentes „kvázi fellebbezést” kell írnia, amelyben részletesen ki kell fejteni hogyan és miért hibáztak a platformok a tartalomeltávolítás során. Mivel naponta több száz ilyen kérelem is beérkezik, a FEB sajátos eljárást alkalmaz; kisebb, rotációs bizottságok kiválasztanak egy-egy esetet, és csak ezek kerülnek a FEB elé, a többi kérelmet elutasítják. A kiválasztás során figyelembe veszik az ügy súlyosságát, azt, hogy hány más potenciális felhasználót érint az ügy, illetve mennyiben vet fel Facebook Közösségi Elveket érintő kérdéseket. Az esetek kiválasztása után 90 napja van a FEB-nek, hogy határozzon, döntése pedig amellett, hogy véglegesen lezárja az ügyet, kötelező erejű a platformokra nézve. A FEB vagy fenntartja (helybenhagyja) a platformok döntését vagy felülbírálja azokat, ez utóbbi esetben viszont a platformok kötelesek visszaállítani vagy eltávolítani az érintett tartalmat. A döntések mellett a FEB kibocsát ajánlásokat is. Ezek ugyan nem rendelkeznek kötelező erővel, a Facebook viszont vállalta, hogy figyelembe veszi őket, illetve az ajánlás kiadását követő 30 napon belül nyilvánosan is reagálnak rájuk.

Vannak ún. kiemelt esetek is, amelyek kivételt képeznek a fentebb ismertetett általános eljárás alól és gyorsított, elsőbbségi eljárásban kerülnek elbírálásra. Ezek olyan esetek, amelyeket a FEB úgy ítél meg, hogy globális szinten relevánsak, valamint hatással lehetnek a későbbi szabályokra.

A FEB viszonylag későn, két évvel megalakulása után, 2020. október 22. napjától kezdett el ügyeket befogadni, első döntését pedig 2021. januárjában hozta meg, amelyben öt tartalommoderálással kapcsolatos ügyet egyszerre tárgyalva bírálta el a Facebook eljárását. Az öt ügy különböző témákat érintett (például szeméremsértés, COVID-19 álhírek) és 4 esetben a FEB felülbírálta a Facebook eljárását. Ez az első esetkör két szempontból volt jelentős: egyrészt megteremtette a „Facebook-precedenst”, másrészt erős üzenet volt azon kritikusok felé, akik azt feltételezték, hogy a FEB összességében egy talárba bújtatott Facebook, amely hivatalosan is jóváhagyja a platform ellentmondásosnak tűnő döntéseit.

A FEB elé „jelentős” és „bonyolult” ügyek kerülnek. Jelentős egy ügy, ha a való világban tapasztalható hatása van, súlyos problémát érint és/vagy a közbeszéd szempontjából kiemelkedő fontossággal bír. Ilyen jelentős ügy volt például amikor egy brazil felhasználó a mellrák tüneteit mutató női mellek fényképeivel akarta felhívni a betegségre a figyelmet. A Facebook szexuális tartalomnak minősítette a tartalmat és eltávolította a posztot. Hasonlóan jelentős ügy volt egy eltávolított francia nyelvű videó, amelyben egyes, más gyógyszerekben is fellelhető kémiai összetevőkről azt állították, hogy alkalmas lehet a COVID-19 gyógyítására. Ezt a videót a Facebook álhírterjesztés miatt törölte. Mindkét esetben a FEB felülbírálta a Facebook döntését, előbbi esetben azért, mert a posztok kiemelten fontosak a mellrákra való figyelemfelhívás és női jogok szempontjából, utóbbi esetben pedig azért, mert döntésük szerint elegendő lett volna a Facebook részéről helyesbítést hozzáfűzni a poszthoz és túlzott volt a videó törlése.

A bonyolult ügyre kevésbé kézzelfogható definíciót ad a Meta. Ezek az ügyek olyan tartalmakat érintenek, amelyek kérdéseket vetnek fel az aktuális szabályokról vagy a betartatásukról, és mindkét oldalról erős érvek hozhatók fel a vizsgált tartalom eltávolítása vagy fent hagyása mellett. Itt példaként említhető egy törölt videó, amelyben a holland kultúra és néphagyomány szereplőjét,  a Zwarte Piet (Fekete Péter)  nevű karaktert alakította az egyik videón szereplő fehér férfi, a hagyományoknak megfelelően fekete arcfestékben és afro-parókában (ezt a jelenséget hívják „blackface”-nek, amely főként az angolszász kultúrkörben rasszista megnyilvánulásnak számít, mivel ez korábban színházi megoldás volt a színesbőrűek kifigurázására). A FEB ebben az esetben fenntartotta a Facebook döntését, mivel indokolása alapján, a Zwarte Piet mint kulturális hagyomány nem szándékosan rasszista, a blackface mégis egy gyakran használt kirekesztő és gyűlöletkeltő eszköz, megjelenítése pedig emiatt ellentétes a Facebook elveivel.

Talán a legnépszerűbb eset a volt amerikai elnök, Donald Trump törlése volt a Facebookról és az Instagramról. 2021. január 6-án, a Capitolium megtámadása alatt a leköszönő elnök több posztot és videót is kitett, amelyben híveihez szólt. Trump fiókját felfüggesztették, a fiókon található tartalmak pedig elérhetetlenné váltak. A FEB-nek számtalan tényezőt kellett vizsgálnia: történt-e gyűlöletbeszéd vagy erőszakra felhívás, van-e lehetőség kitiltani egy ország elnökét a legnagyobb közösségi oldalakról és ha igen, lehet-e mindezt határozatlan időre megtenni. A FEB 2021. május 5-én fenntartotta a Facebook döntését, többek között amiatt is, mert megítélésük alapján Trump biztatta a tömeget posztjaiban, amikor az elnök azt üzente a lázadóknak: „Ismerjük a fájdalmatokat. (…) Szeretünk titeket. Nagyon különlegesek vagytok”. A FEB tehát jogosnak találta Trump eltávolítását, ugyanakkor sérelmezte és korrekcióra szólította fel a Facebookot a felfüggesztés határozatlan idejére tekintettel, mivel a Facebook szabályzata nem rendelkezik ilyen lehetőségről. A Facebook összhangban a FEB döntésével a döntést úgy módosította, hogy a határozatlan felfüggesztés helyett Trump fiókja 2023. január 7-ig lesz inaktív, ekkor pedig a Meta megvizsgálja, hogy a volt elnök jelenléte a platformokon továbbra is kockázatos-e a közbiztonságra nézve.

Történelmi vállalkozás, vad kísérlet vagy a globalista elit privát bíráskodása? A FEB megalakítása változó reakciókat váltott ki, különösen azért is, mert a Facebook volt az első olyan közösségi média, aki saját moderálás-ellenőrző bizottságot állított fel. A kritikus hangok gyakran kiemelik azt a tényt, hogy a FEB működését, amely magát a Facebooktól teljesen függetlennek és minden esetben pártatlannak tartja, a Facebook egy 130 millió dolláros alappal biztosítja. A sokszínű szakmai háttér kapcsán gyakran felmerül, hogy miért elsöprő arányú a jogászok száma, illetve egyes tagok személyével kapcsolatban is aggályokat vetnek fel szkeptikus vélemények.

A FEB döntései mindenesetre e cikk megírásáig alátámasztják a függetlenségről alkotott képet; eddig 26 döntést hozott a FEB, ebből 18 esetben felülbírálta a Facebookot és csak 6 esetben hagyta helyben az eredeti döntést.

Szerző: onlineplatformok.hu