A TikTok voltaképp két különböző szolgáltatás egyesüléseként jött létre 2018-ban. Az első a sanghaji központú, rövid, általában zenés-táncos videók elkészítésére lehetőséget adó Musical.ly applikáció volt, amely 2014-ben indult és mérsékelt kínai és nemzetközi ismertségre tett szert. 2016-ban a kínai ByteDance vállalat elindított egy hasonló szolgáltatást Douyin néven, majd később, 2017-ben felvásárolta a Musical.ly-t, egyesítette a két alkalmazást, majd elindította ennek nemzetközi piacra szánt verzióját TikTok néven. A TikTok tehát a kínai Douyin applikáció nemzetközi változata, a két alkalmazás jelenleg is párhuzamosan működik, szinte teljesen azonos funkciókkal, a tartalmak és a felhasználók között azonban nincs átfedés.

Ma már a TikTok 155 országban és 75 nyelven érhető el. Az alkalmazás figyelemre méltó felhasználói elköteleződési adatokat tud felmutatni: minden felhasználó átlagosan 52 percet tölt naponta a TikTokon, az összes felhasználó pedig naponta átlagosan 1 millió videót néz meg. A felhasználók 90 százaléka napi szinten használja az alkalmazást, 41 százalékuk pedig 16 és 24 év közötti. Egyre többször olvasunk azonban arról, hogy különböző kormányzati szervek, sőt, egész államok tiltják be az applikációt.

India Információs és Technológiai Minisztériuma 2020-ban tiltott be 59 kínai alkalmazást, köztük a TikTok-ot is, mondván, azok „jogosulatlan módon ellopják és titokban továbbítják a felhasználók adatait Kínának”. 2023 februárjában az Európai Bizottság és az Európai Tanács kitiltotta a TikTokot a hivatalos eszközökről. 2023 márciusában, csupán egy hónap leforgása alatt hasonlóan döntött Ausztrália, Belgium, Franciaország, Dánia, Lettország, Litvánia, Norvégia, Új-Zéland és az Egyesült Királyság is. 2023 májusában az osztrák titkosszolgálatok és több minisztériumi szakértő tanácsát követően az osztrák szövetségi kormány is úgy döntött, hogy megtiltja a TikTok magáncélú használatát és telepítését a szövetségi alkalmazottak munkaeszközeire.

Ezen lépések fő okaként a törvényhozók a TikTok anyavállalata, a ByteDance adatgyűjtési politikáját jelölik meg. A szabályozók aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a vállalat lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy a felhasználókra vonatkozó érzékeny adatokhoz jusson hozzá, és azokat felhasználja hírszerzési műveleteihez.

A legtöbb bizonyíték arra mutat, hogy bár a TikTok adatgyűjtése hasonlítható más, adatok gyűjtésére építő gazdasági modellel működő közösségi oldalakéhoz, például a Facebookhoz, azonban – az egyesült államokbeli riválisaival ellentétben – a TikTok – az aggályok szerint annak kérésére – teljes hozzáférést adhat a kínai kormánynak a gyűjtött adatokhoz. A TikTok ezt tagadja, és kész alávetni magát különböző átláthatósági intézkedéseknek, hogy megpróbálja eloszlatni az adatgyűjtéssel és adatáramlással kapcsolatos félelmeket. Létrehoztak például egy „Átláthatósági és elszámoltathatósági központot”, amelyet szabályozók, tudományos szakemberek és auditorok számára terveztek azért, hogy többet megtudhassanak az alkalmazás működéséről és biztonsági gyakorlatairól.

A TikTokkal szemben felmerülő aggályok kapcsán az Egyesült Államokban szenátusi meghallgatást is tartottak, ahol a cég vezérigazgatója, Shou Zi Chew megvédte a TikTok adatvédelmi gyakorlatát, és kijelentette, hogy azok összhangban vannak a többi közösségimédia-platforméval, és az alkalmazás sok esetben kevesebb adatot gyűjt, mint vetélytársai. Ennek ellenére az Egyesült Államokban egyre többen emlegetik az alkalmazás teljes tiltásának lehetőségét, akár negatív, akár pozitív kimenetelként. Montana állam az első, ahol a törvényhozás el is fogadott egy teljes államra kiterjedő korlátozást, amely nem csupán az állami készülékeken, hanem minden telefonon betiltja az alkalmazás használatát. A 2024. január 1-jén hatályba lépő törvény megtiltja a TikTok letöltését az államban, és minden „entitást” – azaz, egy alkalmazásboltot vagy magát a TikTokot – napi 10 000 dollárra büntetne minden alkalommal, amikor valakinek „lehetővé teszik” a közösségi oldal letöltését. A TikTok be is jelentette, hogy bíróságon fogja megtámadni a törvényt annak alkotmányellenességére hivatkozva, és többen arra is rámutatnak, hogy technológiailag sem feltétlen kivitelezhető az egész államra kiterjedő tiltás. VPN használatával például nagyon könnyen megkerülhető a szabályozás, de elegendő pár órát autózni egy másik államba, ott letölteni az alkalmazást, utána pedig otthon szabadon használni, hiszen a törvény csupán a letölthetővé tételt szankcionálja.

Szakértők szerint a TikTok betiltása az Egyesült Államokban mára már sokkal inkább politikai kampánykérdéssé vált, és a politikusokat kevésbé az állampolgárok magánszférája iránti aggodalom, sokkal inkább a kínai vállalat elleni fellépés politikai kommunikációjának lehetőségei vezérlik. Az alkalmazás országos betiltására nagyon kevés az esély, egy hasonló jellegű intézkedésnek pedig jelentős hatásai lennének az oldalon tevékenykedő influenszerek, internetes személyiségek és amerikai fiatalok millióira. Európában kissé más a helyzet, a kontinensen ugyanis már jelenleg is léteznek olyan uniós jogszabályok, melyek biztosítják a felhasználók adatainak biztonságát, e jogszabályi garanciák száma pedig a jövőben várhatóan nőni fog. Jelenleg senki sem tudott felmutatni megbízható bizonyítékot arról, hogy a TikTok nemzetbiztonsági vagy egyéb adatvédelmi visszaélést jelentene, azonban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy nem minden hasonló jellegű fenyegetés tartozik a nyilvánosság szférájába. Az biztosan kijelenthető, hogy a TikTok, ahogyan minden más hasonló közösségi oldal, rengeteg személyes adatot kezel. Az egyetlen különbség, hogy a TikTok kínai vállalat tulajdonában van, és bizonyos kormányoknak már ez is elegendő indok lehet a kormányzati eszközökön történő betiltásra. Egyelőre nem valószínű, hogy az állampolgárok eszközeire is kiterjednek Európában hasonló tiltások, így most még mindenki megnyugodhat: egy darabig még biztosan élvezhetjük kedvenc tiktokkereink tartalmait.

Szerző: onlineplatformok.hu