Kényelmes bevásárlás online a személyre szabott ajánlatokkal, páratlanul gyors és hatékony ügyintézés egy online panaszkezelés során, 30 oldal lefordítása több száz nyelvre pár másodperc alatt, okostelevíziók, okosotthon-kiegészítők és okosautók. Csak néhány dolog a számtalan eszköz és lehetőség közül, amely mesterséges intelligenciát felhasználva nyújtja a szolgáltatásait. A technológia a mindennapjaink része, és rengeteg pozitívummal járul hozzá, hogy életünk kényelmesebb és hatékonyabb legyen. De mi történik, ha az önvezető okosautó hibázik? Mi történik, ha az MI-alapú ügyfélszolgálatos csevegőrobot alaptalanul letilt minket? Vagy éppen egy szeméremsértő deepfake-videón látjuk vissza arcképünket? Akárcsak bármely más technológiát, a mesterséges intelligenciát is lehet jó és rossz célokra használni. Az uniós szabályozás célja, hogy az előbbit elősegítse, míg az utóbbit kötelezettségek és szankciók mentén korlátozza és szabályozza.

Egyfelől, az uniós szabályozás minden tagállamra érvényes lesz, azaz ugyanazok a szabályok és kötelezettségek vonatkoznak majd egy litván MI-szoftver fejlesztésén dolgozó cégre, mint egy német nagyvállalatra, amely az algoritmusok személyre szabását fejleszti.

Másfelől, az AI Act egyedülálló módon úgynevezett kockázatmértékekhez köti a különböző MI-technológiákat. Ez a szabályozási hozzáállás nemcsak újszerű, de igen praktikus is: gondoljunk bele, hogy mennyivel más kockázatokkal jár egy MI-vezérelt gyerekjáték kialakítása, összehasonlítva egy ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modell használatával.

Az AI Act tervezete ennek értelmében négy nagy kategóriát kíván eltérő módon szabályozni. Az első kategória, az elfogadhatatlan kockázattal járó MI-technológiák, amelyek kifejezett veszélyt jelentenek az emberekre. E technológiák tiltottak lesznek az AI Act hatálya alatt, azaz tilos lesz a kognitív viselkedési manipulációt alkalmazó MI-technológiák használata (például egy olyan gyerekjáték, amely adott esetben öncsonkításra szólíthatja fel a gyerekeket), sem a társadalmi pontozás (azaz olyan társadalmi kreditrendszer, amely az állampolgárokat a viselkedésük alapján jutalmazza vagy bünteti). Ezen kívül tiltott MI-technológiának számít majd a valós idejű biometrikus azonosítási rendszer is – tipikusan a valós idejű arcfelismerés tartozik e kategóriába. Utóbbi alól különleges esetekben kivételt képezhet a súlyos bűncselekmények felderítéséhez használt biometrikus azonosítás, ugyanakkor e körben is szigorú alkalmazási feltételeket szab majd a rendelet.

A második kategóriát a magas kockázatú MI-rendszerek jelentik. Ezek veszélyeztetik a biztonságot és az állampolgárok alapvető jogait, ezért kivételesen szigorú kötelezettségek vonatkoznak rájuk. Az AI Act idesorolja a termékbiztonsági kockázatokkal járó MI-rendszereket (például a repüléshez használt mesterséges intelligenciát), továbbá az uniós adatbázis-regisztrációhoz kötődő bizonyos MI-felhasználási területeket, így azokat az MI-technológiákat, amelyeket azonosításra, infrastruktúra üzemeltetésre, oktatásra, foglalkoztatásra, magánszolgáltatásokhoz való hozzáférésre, bűnüldözésre, bevándorlásra és jogi segítségnyújtásra használnak.

A harmadik kategóriának, a generatív MI-knek, azaz olyan alkalmazásoknak, mint a ChatGPT vagy a Midjourney, számos átláthatósági követelménynek kell megfelelniük. Ezeknek a technológiáknak egyértelműsíteniük kell, hogy MI-generált tartalmakat gyártanak, továbbá garantálniuk kell a fejlesztőknek, hogy a szoftverek ne készíthessenek jogellenes vagy szerzői jogot sértő tartalmakat.

Végül, negyedik kategóriaként, a korlátozott kockázattal járó MI-technológiákat említi az AI Act tervezete. Ide tartozik lényegében minden egyéb MI-rendszer, például a deepfake mint arcmásoló technológia is. Az AI Act tervezete előírja, hogy e rendszerek kialakításakor biztosítani kell minimális átláthatósági követelményeket, és lehetőséget kell adni a felhasználóknak, hogy megalapozottan tudjanak döntéseket hozni az adott technológia használatáról.

Az AI Act tervezetnek – bár szoros keretek közé fogja az MI-technológián alapuló rendszereket – nem célja a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának széleskörű korlátozása, sőt. A szabályozás kiemelt célkitűzése jóval inkább az MI-technológia biztonságos és jogszerű használatának elősegítése az Európai Unióban: a nagyobb átláthatóság garantálása, a széleskörű felhasználóvédelem biztosítása és az MI-fejlesztések jogszerű fejlesztésének elősegítése. Nem kell tehát aggódni a felhasználóknak: az általunk generált képen ugyanolyan derűsen fog mosolyogni a sapkás kutya, mint eddig, és a Marrákes–Rabat–Casablanca túraterv elkészítéséhez továbbra is segítségül lehet majd hívni az MI-rendszereket – csak ezentúl sokkal biztonságosabb módon.