0%

Baiting: egy jó ajánlat, amivel mindent elveszíthetsz

utolsó módosítás: 2025. november 20. 10:19

Az okoseszközök használatának elterjedésével új típusú kihívások és fenyegetések jelentek meg a mindennapi életünk során. Cikksorozatunk a megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapuló visszaélésekre, valamint az adathalászat különböző formáira hívja fel a figyelmet. A cikkünkben a baiting (magyarul: csalogatás) technikáját mutatjuk be: miként találkozhatunk vele a mindennapokban, hogyan ismerjük fel az ilyen támadásokat és milyen módon védekezhetünk ellene.

 

A baiting (magyarul: csalogatás) a manipuláció egyik rafinált formája, amely az emberi kíváncsiságra és nyereségvágyra épít. A támadó valamilyen vonzó ajánlattal vagy csábító lehetőséggel próbálja rávenni az áldozatot arra, hogy végrehajtson egy olyan műveletet, ami végül kárt okoz, például letöltsön egy fertőzött fájlt, vagy egy ismeretlen pendrive-ot csatlakoztasson a számítógépébe.

A csali lehet fizikai (például elhagyott adathordozó) vagy digitális (ingyenes letöltés, nyeremény, ajándékkupon, videó, játék). A lényeg ugyanaz: az áldozat önként teszi meg a kockázatos lépést, mert azt hiszi, valami hasznosat kap cserébe.

Hogyan néz ki a gyakorlatban?

  • Pendrive-trükk: a támadó egy feliratozott USB-t (pl.: „Bizalmas adatok”) hagy el nyilvános helyen, irodaházban, parkolóban, előadóteremben. A kíváncsi megtaláló csatlakoztatja a géphez, és a pendrive automatikusan futtat egy kártékony programot.
  • Ingyenes letöltés (pl.: ingyen film, prémium játék letöltése, stb.): ezek sokszor valamilyen számítógépes vírust, például trójait, kémprogramot vagy zsarolóvírust rejthetnek.
  • Online csalik: hamis weboldalak, amelyek például nyereményt, kuponkódot vagy kedvezményt ígérnek, ha az áldozat megadja a személyes adatait.
  • Közösségi média: vonzó linkek, nyereményjátékok, amelyek valójában adathalász oldalra vezethetnek.
  • Zene-, film- vagy játékalkalmazások: valós szolgáltatónak tűnnek, de telepítés után a háttérben futó, kártékony programokat indítanak el.

Miért működik ez a módszer?

  • Kíváncsiság: az emberek ösztönösen szeretnék megtudni, mi lehet egy talált adathordozón, vagy mi van egy bizalmas fájlban.
  • Kapzsiság és jutalomvárás: „ha most letöltöm, megspórolok pénzt” vagy „ingyen kapok valamit”.
  • Túl jó ajánlat: a támadók mesterei annak, hogy olyasmit kínáljanak, ami ellenállhatatlanul hangzik.
  • Hiányos informatikai biztonsági ismeretek: sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egy egyszerű pendrive csatlakoztatása vagy egy .exe fájl futtatása is teljes hozzáférést adhat a támadónak.

 Figyelmeztető jelek, hogyan ismerheted fel a csalit?

  • Ingyenes, vagy szokatlanul jó ajánlatok.
  • Gyanús weboldalak, amelyek ismeretlen vagy furcsa címről érhetők el.
  • Olyan fájlok vagy adathordozók, amelyek ismeretlen helyről származnak.
  • Letöltéshez vagy hozzáféréshez személyes adatokat és/vagy banki, illetve hitelkártyaadatokat kérnek.
  • A fájl a megszokottakhoz képest szokatlan kiterjesztésű (.exe, .scr, .js), pedig egy videónak vagy PDF-nek mondják.

Hogyan védekezz?

  • Soha ne csatlakoztass ismeretlen pendrive-ot a számítógépedhez, különösen munkahelyi eszközhöz.
  • Csak hivatalos forrásból tölts le programot vagy tartalmat, például a fejlesztő vagy szolgáltató hivatalos weboldaláról, illetve hivatalos alkalmazásáruházakból.
  • Ne higgy a túl jó ajánlatoknak, ha valami gyanúsan kedvező, valószínűleg csapda.
  • Használj vírusirtót és tűzfalat, és hagyd bekapcsolva az automatikus ellenőrzést az adathordozókra.
  • Ellenőrizd a fájlokat vírusellenőrző szolgáltatással, még mielőtt megnyitnád.
  • Képezd magad: ismerd fel az adathalász és fertőzött linkek jeleit!

Mit tegyél, ha már megtörtént a baj?

  1. Azonnal húzd ki az adathordozót, és válaszd le az eszközt a hálózatról!
  2. Ne próbáld eltávolítani saját magad, mert esetleg tetézed a bajt: jelezd a problémát munkahelyi IT-nak vagy informatikai szakembernek!
  3. Futtass teljes vírus és malware ellenőrzést, de csak biztonságos környezetben!
  4. Változtasd meg a jelszavaidat, különösen, ha az eszközön tárolt belépési adataid is veszélybe kerülhettek, térj át kétfaktoros hitelesítésre, ahol csak lehet!
  5. Amennyiben feltételezhetően a bankkártyához és/vagy bankszámlához kapcsolódóan is kikerülhettek jelszavak, akkor haladéktalanul vedd fel a kapcsolatot a bankkal, hogy megelőzhesd az esetleges károkat!
  6. Értesítsd az NMHH Internet Hotline jogsegélyszolgálatát, ha kártékony linket vagy oldalt találtál (Adathalász tartalom • Internet Hotline). Az Internet Hotline-hoz bejelentés tehető űrlapon, valamint az internethotline@internethotline.hu e-mail címen! Fontos, hogy az Internet Hotline csak konkrét, interneten elérhető sérelmezett tartalom és az arra mutató pontos URL-cím (link) ismeretében tud technikai segítséget nyújtani bejelentőinek.
  7. Jelentsd a rendőrségnek, ha bűncselekményt észlelsz (csalás, lopás, visszaélés személyes adattal, Információs rendszer vagy adat megsértése, Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása stb.)  történt!

Összefoglalva

  • Gondold át, mielőtt kattintasz vagy idegen eszközt csatlakoztatsz a számítógépedhez, vagy okoseszközödhöz!
  • Ingyenes letöltés vagy ajándék mögött könnyen bújhat támadó szándék, ezért az ilyen lehetőségeknél legyél különösen körültekintő! Ha gyanús jelet észlelsz, akkor inkább ne élj a felkínált lehetőséggel!
  • Ne higgy az ingyenes ígéreteknek, az interneten semmi sincs valóban ingyen – sokszor a személyes adatainkkal „fizetünk”!
  • Ne feledd, hogy bárkivel, nagyfokú informatikai biztonsági tudatosság mellett is megeshet, hogy támadás éri! Mivel egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak a támadók, még a legnagyobb körültekintés és megfelelő biztonsági intézkedések mellett is előfordulhat, hogy megszerzik az adataidat.
  • Ha már megtörtént a baj, ne habozz szakmai segítséget kérni, és jelentsd a megfelelő hatóságnál:
    • Rendőrség (bűncselekmény gyanúja esetén)
    • NMHH Internet Hotline (kártékony vagy adathalász tartalmak)

Ez is érdekelheti