Az Egyesült Államokban már 2018 óta jelen vannak a kínai eredetű TikTokkal szembeni jogi fellépést sürgető vélemények, amelyek az alkalmazás által jelentett nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkoznak. Több korlátozó jellegű jogalkotási próbálkozást követően, végül 2024 áprilisában fogadta el a szövetségi törvényhozás a „Protecting Americans from Foreign Adversary Controlled Applications Act” elnevezésű jogszabályt, amelynek értelmében 2025. január 19-ig 270 nap állt a ByteDance rendelkezésére amerikai leányvállalata, a TikTok Inc. eladására annak érdekében, hogy elkerülje a platform elérhetetlenné válását.

A ByteDance, a TikTok és annak tartalom-előállítói pert indítottak az első alkotmánykiegészítésben foglalt, szólásszabadsághoz fűződő jog sérelmére hivatkozva. Miután az első fokon eljáró bíróság elutasította a kérelmüket, az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került.

A legfőbb bírói szerv következtetései szerint a jogszabálynak ugyan nincs olyan eleme, amely „kifejező tevékenységet” szabályozna, viszont súlyosan terhel egy „kifejező tevékenységet folytató szervezetet”, valamint az azon tevékenykedőket. A bíróság ezzel fenntartotta a tavalyi évben rögzített gyakorlatát, miszerint a platformok tartalommoderálási tevékenysége az első alkotmánykiegészítés védelmét élvezi. A testület ezzel együtt kimondta a szabályozás tartalomsemleges jellegét, mivel az nem egy meghatározott beszéd ellen irányul annak tartalma alapján.

A fentiekben kifejtett megállapítások ellenére a Legfelsőbb Bíróság a TikTok méretére, a gyűjtött adatok mennyiségére, valamint Kínával fennálló kapcsolatára tekintettel megalapozottnak látta, hogy a jogalkotó megkülönböztetett módon kezelte a platformot. A testület január 17-én meghozott ítéletében végső soron elfogadta a kormányzat azon érvelését, amely szerint fontos állami érdeknek minősül annak megakadályozása, hogy Kína amerikai TikTok-felhasználók személyes adatait szerezze meg. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a törvény nem alkotmányellenes.

Több szakértő már az ítélet meghozatala előtt felhívta a figyelmet a jogszabály alapjogokat potenciálisan sértő aspektusaira. Egy, a Legfelsőbb Bíróság eljárásához kapcsolódó beadványban jogtudósok például arra figyelmeztettek, hogy a TikTok betiltása súlyos és széles körű következményekkel járhat a szólásszabadságra nézve. Az Ohiói Egyetem professzora szerint pedig az ügy akár a kormányzat alapvető jogok iránti elkötelezettségébe vetett állampolgári bizalmat is alááshatja.

A Legfelsőbb Bíróság ítéletének gyakorlati relevanciája mindazonáltal kérdéses, miután az alkalmazás 2025 januárjában mindössze egyetlen napig volt elérhetetlen a tengerentúlon. A TikTok közleményében Donald Trumpnak mondott köszönetet ezzel kapcsolatban, aki még a beiktatását megelőzően, január 19-én adott nyilatkozatában a tilalom visszavonása mellett foglalt állást, majd hivatalba lépése után egy elnöki rendeletben arra utasította a legfőbb ügyészt, hogy 75 napig – azaz 2025. április 5-ig – ne kényszerítse ki a jogszabályt. A platform sorsa azonban eddig a napig sem rendeződött, miután a felek nem tudtak megállapodni a TikTok Inc. elidegenítéséről, így az elnök április 5-én újabb 75 nappal hosszabbította meg a határidőt.

A teljes tanulmány az alábbi pdf-re kattintva érhető el.